Polár pulóver PET palackból?Kíváló tulajdonságai miatt a PET (polietién-tereftalát) felhasználása olyan sokrétű, hogy nemcsak PET palackra gondolunk, ha halljuk ezt a kifejezést, hanem a polár pulóverekre is.
tovább >>
Összegyűjtött műanyagból porszívó készítésAz Atlanti-óceán (Franciaország), a Csendes-óceán (Long Beach, Kalifornia, USA), az Indiai-óceán (Paradicsom-partok, Thaiföld), a Földközi-tenger (Cote dAzur, Monaco), a Balti-tenger (Németország), és az Északi-tenger (Svédország. Ezek azok a helyszínek, ahonnan összegyűjtik a műanyagokat és porszívókatt készít az Elektrolux.
tovább >>
Tengeri káoszt okoz a klímaváltozásA tengeri ökoszisztéma központi jelentőségű bolygónk biológiája szempontjából, ennek ellenére az emberi eredetű klímaváltozásnak az óceánok életére gyakorolt hatása még mindig kevéssé ismert. A Science folyóirat legújabb számában megjelent két tanulmány szerzői azt állítják, hogy az üvegházhatású gázok gyorsan növekvő koncentrációja évmilliók óta nem létező körülmények felé taszítják az óceáni rendszereket, és ez alapvető és visszafordíthatatlan ökológiai átalakulásokhoz vezethet.
tovább >>
Június 5. a Környezetvédelmi világnapja32 évvel ezelőtt, 1972. június 5-én tartották meg Stockholmban az "Ember és bioszféra" címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferenciát. Az emberi környezettel foglalkozó konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.
A világnap célja, hogy felébressze az emberekben a felelősségtudatot, és rávezesse őket arra, hogy mindenkinek magának kell tennie valamit természetes, épített, társadalmi és belső környezetünk megóvásáért, harmonikusabbá tételéért.
S mit lehet tenni ezért épp ezen a napon? Pontosan ugyanazt, amit az év összes többi napján. De remek apropót nyújt az első lépés megtételéhez, amiről köztudott, hogy a legnehezebb.
tovább >>
Útban a 6 Celsius fokos felmelegedés feléA bolygó átlaghőmérséklete 6 Celsius fokkal is emelkedhet, hacsak nem teszünk sürgősen lépéseket a széndioxid-kibocsátás csökkentésére, mert az emisszió 29 %-kal nőtt 2000-től 2008-ig.
tovább >>
Górcső alatt a zentai gimnazisták ökológiai lábnyomaA felmérések alapján egy zentai gimnáziumi tanuló esetében 6–7,8 hektáros területre van szükség önmaga fenntartásához és a hulladék elnyeléséhez
Mai modern világunkban fokozott hangsúlyt kell fektetnünk a környezettudatos élet kialakítására, mivel tény és való, hogy az évezredek során megszoktuk, szabadon gazdálkodhatunk a természet adottságaival, és amennyiben teljesen kimerítettünk egy területet, kerestünk egy másikat. A helyzet viszont nagyon megváltozott, és kénytelenek vagyunk szembesülni azzal, hogy bolygónkon súlyos sebeket ejtettünk. Ezek a sebek könnyen a mi vesztünket okozhatják. Ezért lényegesek mindazok a tanulmányok, amelyek az emberek környezetükhöz való viszonyulását veszik górcső alá.
Egy ilyen tudományos munkának tekinthető Kávai Zsuzsannának és Kincses Fanninak, a Zentai Gimnázium másodikos diákjainak, a Locator aktivistáinak a tanulmánya is, amely a zentai gimnazisták ökológiai lábnyomát vizsgálja ki. A két diáklány a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának (TUDOK) szabadkai regionális versenyére készítette a kutatómunkát, s ezzel továbbjutottak a Sárospatakon március 26–27-én megrendezendő döntőbe is.
Nézzük, mi is az az ökológiai lábnyom, és milyen eredmények születtek a felmérés alapján!
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely kifejezi, hogy egy adott technológiai fejlettség mellett egy bizonyos társadalomnak mekkora föld-, illetve vízfelületre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez – tudtuk meg Zsuzsannától, aki azt is elmondta, hogy nekünk, embereknek a jelenlegi életmódunkkal (táplálkozás, közlekedés, hulladéktárolás stb.) három Föld bolygóra lenne szükségünk ahhoz, hogy mindannyian „elférjünk”. A nagy lábon élésünk következményei a légkör növekedő szén-dioxid-tartalma, az úgynevezett üvegházhatás, a hósapkák és a jéghegyek olvadása és a tengerszint emelkedése. Egyébként a világ országai közül Banglades lakosságának a legkisebb az ökológiai lábnyoma, az Egyesült Államok lakosságáé pedig a legnagyobb.
Zsuzsi Maletevszki Krisztinával és Szép Hedvig felkészítő tanár segítségével látott hozzá a munkához. Krisztina betegsége miatt végül is Fannival vett részt a szabadkai megmérettetésen. A két gimis 120 kérdőívet nyomtatott ki és osztott szét a gimnáziumba járó diákok között, majd pedig a kitöltött teszteket elemezve mérték fel a diákok ökológiai lábnyomát. A tanulóknak többek között a lakhatással, az étkezéssel, a közlekedéssel, a beszerzéssel és a hulladékkal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk, mivel az ökológiai lábnyom analízise az egyes csoportok energia-, étel-, víz-, építőanyag- és más fogyasztását veszi figyelembe, s ez alapján becsülhető meg az adott csoport eltartásához szükséges földmennyiség.
Természetesen kíváncsiak voltunk a végeredményre is. Zsuzsi elmondta, hogy a zentai gimisek ökológiai lábnyoma átlagosnak tekinthető, vagyis a felmérések alapján egy zentai gimnáziumi tanuló esetében 6–7,8 hektáros területre van szükség önmaga fenntartásához és a hulladék elnyeléséhez. Az emberiség átlagos ökolábnyoma egyébként 4–6 hektár. A felmérés során többek között megállapítható az is, hogy a gimnáziumba járó fiúknak valamennyivel nagyobb a lábnyoma, mint a lányoknak, ugyanakkor közülük többen tartoznak az emberiség igencsak pazarló csoportjába.
Zsuzsi elmondta, hogy a szabadkai regionális versenyen továbbjutó diákoknak ki kell terjeszteniük a kutatásaikat, ezért ők a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium diákjain is elvégzik a felmérést, majd pedig összehasonlítják a két gimnáziumban kapott eredményeket.
Magyar Szó
Horváth Zsolt
Hulladékból készültek az idei olimpiai érmekAz elektronikai hulladék aránya évente 3-5%-kal nő Európában, az ebből kinyerhető nemesfémek újrahasznosítása viszont messze elmarad a kívánalmaktól. A reciklált nemesfémből készült idei olimpiai érmek üdítő példát jelentenek. Az olimpia történetében először fordul elő, hogy a medálok részben hulladékból származó aranyból, ezüstből és rézből készülnek. Az olimpiai érmeket készítő Teck nevű kanadai vállalat más forrásból származó fémek mellett elektronikai hulladékból származó anyagokat is használt az érmek előállításához.
tovább >>
Az újrahasznosítással mindenki nyer!2010-ben új kampány lesz a médiában. TV-ben, rádióban, újságban és természetesen online felületen is. Nagyszabású népszerűsítő hadjárat indul környezetünk védelméért. A kampány az újrahasznosítást és annak előnyeit mutatja be, ami mindenki számára kézzelfogható nyereséggel jár. Ennek természetesen alapfeltétele a hulladékok szelektív gyűjtése.
tovább >>
Az erdők mérhető módon válaszolnak a klímaváltozásra:Az utóbbi években gyorsabban nőnek az erdők az Egyesült Államok keleti részén, mint az elmúlt 225 év ezt megelőző időszakában, jelent meg az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben.
tovább >>
